Úristen hazajöttünk anyukámékhoz! Nagyon durva kiképzés. Többen kérdezték, hogy hogy bírom, hogy nem azt lehet enni, amit szeretnék. Na eddig semmi gond nem volt, mert olyat csináltam ami egészséges és finom is. Alex is nagyon rendes volt, nem hozott haza csokit. Az a gyengém. De most van baj….éppen a levelestészába csomagolt kolbászos sajtos kiflik illata árad felém. Most mondjátok meg, anyu is diétázik és a család többi tagjának ilyeneket süt úgy ESTE, hogy rá sem bagózik, hogy enne belőle. Nem elég, hogy minden helyesírási hibámnál felhív, hogy ugyan javítsam már ki, (a képpen-t már kétszer írtam képen-nek, és abban a szóösszetételben nem így írják és ez már nem elírásnak számít…OMG), most még ezzel is merényletet követ el ellenem. Plusz Kristóf 2 percenként hoz be egy finom cukrot nekem, mert a szomszéd dokibácsi adott neki nem keveset. De ezt legalább nem szeretem, annyira. Most éppen anyunak mondtam, hogy ez kínzás. Közölte, hogy nekem van sajtospárizsi. Hát köszi….. Csoda lesz, ha nem bűnözök a hétvégén! :/ 
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: